Sokan hajlamosak erdélyi eredetűnek gondolni a neve alapján, de a története feltehetően Pesthez köthető: a legismertebb magyarázat szerint a 19. században, egy vendéglőben született „kényszerházasság” volt a maradék pörkölt és a savanyú káposzta felhasználására, amit egy Székely nevű ember (gyakran Székely Józsefként emlegetik) kért így összemelegítve. Az ötlet annyira működött, hogy önálló fogássá nőtte ki magát és azóta is ott a helye a magyar konyha legjobbjai között.

A székelykáposzta elkészítéséhez először előkészítjük az alapanyagokat: a sertéscombot nagyjából 2-3 cm-es kockákra vágjuk, a szalonnát felkockázzuk, a vöröshagymát pedig finomra aprítjuk. A savanyú káposztát megkóstoljuk: ha nagyon sós vagy túl savas, akkor egy gyors öblítést adunk neki hideg víz alatt, majd alaposan kinyomkodjuk.

Egy nagyobb főzőedényt felmelegítünk, beletesszük a sertészsírt, majd rádobjuk a kockázott szalonnát. Közepes lángon enyhén megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, és üvegesre pároljuk.

Amikor a hagyma már jó, mehet rá a felkockázott sertéscomb. Visszatesszük közepes lángra, és pár percig kevergetve fehéredésig pirítjuk. Ekkor hozzáadjuk a szárított fokhagymát, az őrölt borsot, a fűszerköményt, a babérleveleket, a fűszerpaprikát és a sót.

Felöntjük kb. 250 ml vízzel, átkeverjük, majd lefedve, közepes lángon gyöngyözve főzzük. Időnként ránézünk, megkeverjük. A sertéscombot kb. 45–60 perc alatt puhára főzzük, ez a kockák méretétől is függ.

Amikor a hús már majdnem jó, hozzáadjuk a kinyomkodott savanyú káposztát, alaposan összeforgatjuk, és még kb. 20–30 percig főzzük, hogy az ízek összeérjenek, a káposzta pedig átvegye a pörköltes alap karakterét. A végén kóstolunk, és ha szükséges adjunk még hozzá egy kevés sót.

Tálaláskor a forró székelykáposztát tányérba merjük, és a tetejére tejfölt kanalazunk. Jó étvágyat hozzá!